Minden idők egyik, ha nem a legnagyobb harcosa szögre akasztja a kesztyűt.
A korábbi UFC váltó- és középsúlyú bajnok Georges St-Pierre csütörtökön, a montreali sajtótájékoztatón hivatalosan is bejelentette visszavonulását.
„Rengeteg elhatározást igényel a bajnokká válás és a cím megtartása. Az is hatalmas elhatározást igényel, hogy akkor állj meg, amikor fizikálisan és mentálisan is életed formájában vagy, de mindig is akkor terveztem abbahagyni a versenyzést, amikor a toppon vagyok, jó egészségben.” – mondta St-Pierre. „Szeretném megköszönni a családomnak, a szurkolóimnak, az edzőimnek, az edzőtársaimnak, a szponzorjaimnak és az ügynökeimnek a folyamatos támogatást az évek alatt.”
„Örökké hálás leszek Lorenzo és Frank Fertitta, valamint Dana White és az összes UFC alkalmazott munkájáért, továbbá amiért lehetőséget adtak nekem, hogy megmutassam a világnak, hogy mire vagyok képes a UFC 46-tól egészen a UFC 217-ig. Szeretném továbbá megköszönni minden ellenfelemnek. Mindannyian hihetetlen sportolók, akik a legtöbbet hozták ki belőlem. Most visszavonulásomkor büszke vagyok, amiért pozitívan hatottam a sportomra. Folytatni fogom a harcművészetek gyakorlását amíg élek és alig várom, hogy láthassam, hogy a bajnokok új generációja hogyan formálja majd a sportunk jövőjét.”
Amikor a UFC 217 estéjén négy év kihagyást követően visszatért és legyőzte Michael Bispinget, nem örülhetett sokáig a 185 fontos bajnoki övnek. Nem sokkal később betegség miatt ismét pihenőre kényszerült. A közelmúltban pedig azt mondta, hogy bár teljesen felépült, még bizonytalan versenyzői jövőjét illetően.
Csütörtökön azonban biztossá akarta tenni, hogy ez tényleg a vége, így folytatta a köszöneteket.
„Amikor fiatal voltam, azért kezdtem küzdősportolni, mert láttam, ahogy Royce Gracie megnyerte az első UFC-t.” – emlékezett vissza GSP. „Abban a pillanatban pontosan tudtam, hogy ez az, amit én is csinálni akarok. Elég furcsa volt, mintha látomásom lett volna. Szóval szeretném megköszönni Royce Gracienek, hogy inspirált engem. Köszönöm neked is, Jean-Yves Theriault az inspirációt, nem csak sportolóként, hanem követendő példaként is. És köszönöm neked is, Wayne Gretzky. Talán ő minden idők legnagyobb sportolója, rekordjai talán sosem dőlnek meg. Nem csak hihetetlen sportoló volt, hanem egy csodálatos példakép is számomra és egész pályafutásom során próbáltam Wayne Gretzkyhez hasonló lenni.”
St-Pierre 2002 január 25-én mutatkozott be profiként egy első menetes TKO-val Montrealban, Ivan Menjivar ellen. Későbbi karrierje során legyőzte még Matt Hughest (kétszer), B.J. Pennt (kéteszer), Nick Diazt, Jake Shieldst, Carlos Conditot, Josh Koschecket (kétszer), Jon Fitchet és Sean Sherket.
St-Pierre szerint a Condit elleni meccs tartogatta karrierje legemlékezetesebb pillanatát:
„A pillanat, amire a legbüszkébb vagyok pályafutásom során, amikor földre kerültem. Amikor Carlos Condit fejbe rúgott és elestem és fel tudtam állni. Furcsán hangzik, az emberek talán arra számítottak, hogy egy győzelmet vagy kiütést említek majd meg. Számomra mégis az volt, amikor fejbe rúgtak és túléltem. Ez az a pillanat amire a legbüszkébb vagyok, mert megmutatja, hogy vannak dolgok, amik akadályoztak, de túl tudok lendülni rajtuk.”
Mondandóját így zárt Minden idők egyik legjobb MMA harcosa:
„Nincsenek könnyek. Boldogan teszem ezt. Nagy elhatározást igényel, hogy a csúcson hagyjam abba, hosszú folyamat volt, de eljött az ideje. Csak néhányan tettek így és én midig is ezt mondta, hogy magamtól szeretnék a csúcson kiszállni, nem úgy, hogy azt mondják, hogy már itt az ideje. A küzdő- és full-kontakt sportokban ez komoly elhatározás, de így kéne visszavonulni. A csúcson.”
forrás: mmafighting.com
 |
 |
