Könyvajánló: Modern harcművészet az iskolai oktatásban
2016. December 08. 10:17

Könyvajánló: Modern harcművészet az iskolai oktatásban
A harcművészetek zöme ma a küzdősportok, szamuráj/kungfu romantika és az ezoterikus tanítások által határolt háromszögben helyezkedik el, pedig a harcművészetek számára annak idején a nagy áttörést az iskolai oktatásra kifejlesztett hagyományos harcművészetek hozták el. 

Kevesen tudják, hogy a hagyományos harcművészetek a 19. század végi japán modernizáció jellegzetes termékei, és sokkal több szállal kapcsolódnak a korabeli iskolarendszerhez, mint a középkori katonai arisztokrácia értékrendjéhez. Ezeket az irányzatokat úgy alakították ki, hogy iskolai tantárgyként összhangban legyenek a korabeli japán iskolarendszer oktatási-, nevelési céljaival, tananyagával és módszertanával – vagyis elősegítsék a diákok tanulmányi előmenetelét. A hagyományos harcművészetek jól tanítható pedagógiai rendszerek, amelynek értékrendjében a hatékonyság kulcsszerepet játszik. Ennek köszönhették népszerűségüket. Csakhogy az utóbbi közel százötven évben nagyot változott a világ és az iskola is. A századfordulós japán imperializmus céljai, módszerei egyre kevésbé vannak összhangban a nyugati világ jelenlegi értékrendjével, és a hagyományos harcművészetek nem követték ezeket a változásokat.

A legtöbb harcművészet az elemrepertoárja alapján határozza meg magát, holott semmi sem avul el olyan gyorsan, mint az edzésmódszer és a technika. Minden korszak más felfogásban képzeli el a test-test elleni küzdelmet. A különböző harcművészeti iskolák csupán az alapítók/vezető mesterek fizikai-, pszichés- és kulturális korlátait jelzik. A harcművészetek három irányba fejlődtek: megrekedtek a hagyományőrzés szintjén, egyfajta spirituális személyiségfejlesztő módszerré alakultak, vagy – a realitás talaján maradva – a versenysportok irányába mozdultak el.

Csakhogy minden sport a maga szabályrendszeréhez idomítja a küzdelmet – ehhez elegendő megnézni az MMA vagy a K1 történetét. Mindkét versenyt az tette naggyá, hogy a legkülönfélébb irányzatok képviselői mérkőztek egymással, ahol ki-ki a saját eszköztárával igyekezett legyőzni a többieket, de mára mindkettőből homogén stílus lett. A sport a hatékonyságra való törekvés miatt reális, de egy idő után pont emiatt lesz életszerűtlen, hiszen a versenyek mostanra eszközből céllá lettek, és a versenysport a szórakoztatóipar egyik ágazatává nőtte ki magát. 

A Modern harcművészet az iskolai oktatásban szerzője kísérletet tett rá, hogy összhangba hozza a testnevelés oktatást a mai nyugati iskolarendszerrel. Az órákon a harcművészetek alapvető elemei – mint például az egyensúly, a távolság, az időzítés, a kontroll, a váltások vagy a szándék – segítségével ad eszközöket az önismerethez, a felelős döntéshez, az analitikus gondolkozáshoz, a problémakezeléshez, a csoportépítéshez vagy a megfelelő életstratégia kialakításához. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az önként választható tárgyként tanított rendszer hallgatóinak létszáma öt év alatt négyszáz százalékkal nőtt.

Harcművészetekben támogatónk a Profight.hu

Szabados Tamás